Elméleti tudásbázis

Kontroll

A kontroll nagyon sokféleképpen megjelenhet a kutya és gazdája életében. A szó hallatán a legtöbbeknek valószínűleg elsőként az ugrik be, hogy mi hogyan tudjuk kontrollálni a kutyát. Ez számos esetben a kutya érdekében is történik, életbevágó lehet például egy stabil behívás. A vezényszavak és szabályok tanításának különféle – jobb és rosszabb - módjai vannak, azonban most nem erről szeretnénk írni.

Nyugodtan játssz vele, ha hív. Nyerni is hagyhatod.

Felesleges para

  • Sokan félnek attól, hogy ha a kutya dönthet bizonyos dolgokban, a fejükre fog nőni, „átveszi az irányító szerepet”. Az pedig feltételezett stresszel jár, ezért logikusnak tűnik, hogy akkor tesznek velük jót, ha ezt nem hagyják. A közös életüket, a szabályok kialakítását is ennek rendelik alá.
  • Van, aki ezt kiterjeszti olyan helyzetekre is, ahol a kutya nem jelezheti a diszkomfort érzetet. Például ha elkezd nyugtalankodni a kozmetikai asztalon, rászólnak, esetleg meg is ütik. Ne ő döntse el, mikor száll le, ne„hisztizzen”.
  • Ezen elv mentén a kutyák nem kezdeményezhetnek játékot, tréninget sem. Ha pedig „bepróbálkoznak” egy viccesen feltűnő „jó kutya vagyok” üléssel, évezredek alatt az evolúció által hibátlanra fejlesztett Shrek kandúr tekintettel, megeresztenek pár nehéz sóhajt nyomatékképpen, hátha nem vettük észre, amikor felbotlottunk bennük a konyhapultnál, esetleg buzgón mancsolnak a levegőbe egy-két finom falat reményében, ignorálják vagy elzavarják őket. Nehogy rászokjanak a kunyerálásra, nehogy ők „irányítsanak” minket.
  • Jelenlegi tudásunk szerint sokkal valószínűbb, hogy az agonisztikus viselkedés a gazda felé asszociatív tanulás révén alakul, nem pedig azért, mert a kutyák „státuszt akarnak szerezni”. A fotel pedig nem státuszszimbólum, viszont kényelmes.

Engedelmeskedjen, mert én parancsolok?

  • Az emberi faj lenyűgöző, de a kutyák sem kevésbé érdekesek. Annyival mesteribben illeszkednek be minden más fajhoz képest az emberi közegbe, hogy sokszor fel sem tűnik nekünk, és máris valamiféle szőrös kis emberkének tekintjük őket a hozzánk hasonló kognitív képességekkel.
  • Külön posztot megér a téma, miért, mitől gondoljuk, hogy egy állat “tartozik nekünk” bármivel is, és hogy csak azért, mert mi ezt így gondoljuk, engedelmeskedniük kell nekünk. Ha pedig egy „parancsra” nem jön a (z elvárt) reakció, mert „máshogy akarnak dönteni”, gyakran büntetés a válasz.
  • A tanuláselméletet azonban nem lehet kicselezni. Ha a világ legkooperatívabb fajába tartozó kedvencünk valamiért mégsem „engedelmeskedik”, fel kell tennünk a kérdést, hogy valóban jó munkát végeztünk-e a feladat tanításánál? Megfelelő motivációval dolgoztunk? Tényleg érti a kutya minden helyzetben a vezényszót? Nem adódhatott olyan zavaró külső- vagy belső tényező, ami nehezíti a feladat végrehajtását, mint például hasmenés, erős szél, esetleg egy idegen kutya közeledése?

Ahogy gyűlnek a kutatások, egyre több elemét tudjuk a kirakósnak beilleszteni a képbe. A csoportbeli döntéshozatalról például már tudjuk, hogy rendkívül összetetten szerveződik, azonban attól egészen biztosan nem kell félnünk, hogy kedvencünk „veszi át az irányítást”, ha bizonyos helyzetekben választási lehetőséget kap. Sőt. A kirakós egy újabb eleme a következő:

  • A kontroll nagyon fontos összetevője az érzelmi jólétnek emberekben és állatokban egyaránt.
  • A lassan fél évszázada gyűlő adatokból kirajzolódik, hogy ha bizonyos dolgok felett van kontrollunk, képesek vagyunk azt befolyásolni, irányítani – kiváltképpen a velünk történő és kellemetlen dolgokat -, nyugodtabbak vagyunk, biztonságosabbnak érezzük a közeget, amiben mozgunk, kevésbé leszünk stresszesek. A kontrollvesztettség ezzel szemben frusztrációhoz, stresszhez, depresszióhoz vezethet.

Hogy is van ez akkor a stresszel?

  • Az együttélést megkönnyítő szabályok valóban segítenek a kutyáinknak eligazodni az emberi társadalomban. Ezeket a szabályokat jobb és rosszabb módokon is ki lehet alakítani, azonban nagyon fontos, hogy ne kiáltsunk farkast ott, ahol híre-hamva sincs.
  • A kellemetlen, fájdalmas eseményeknél például nagyon sokat segíthet, ha a kutyánk nem magatehetetlen elszenvedője a történéseknek, ha teret adunk neki – amennyire a helyzet súlyossága engedi. A kozmetikai asztalon besokalló kutyát például nem szidni kell, amiért nem “tűr”, hanem figyelembe venni a szükségleteit.

Ne vegyük személyes sérelemnek, ha a kutya „megmakacsolja” magát.

  • Vegyünk egy példát. Adott egy nagytestű, idős kutya, aki néha nem akar beszállni az autóba, amit egyébként imád. Hatalmi játszmáról van szó, vagy csak megviseli az ízületeit az időjárás...? Milyen hatással lenne a kutya-gazda kapcsolatra, ha a gazda büntetéssel torolná meg, amiért kutyája hezitál fájó ízületekkel az autóba mászni? Növelné-e a stresszt azzal, ha hagyná dönteni, és erőltetés helyett visszakísérné a házba/rámpával és jutalommal segítené be az autóba, hogy a doki kivizsgálhassa…? Azt vonja-e le ebből vajon a kutya tanulságképp, hogy „Ahá! Rés van a rendszeren, az lett, amit én akartam!”– néha még az is lehet. Igen, ez a viselkedés működött. Majd legközelebb előveheti a tarsolyából fondorlatosan, ha nem szeretne teli vigyorral rohangálni a patakban, ahová az autó általában viszi…
  • Mivé teszi ez az „engedékenység” a gazdát? „Gyenge vezetővé”, vagy empatikus, kooperatív féllé, akivel lehet és érdemes kommunikálni?
  • Annyi mindent kontrollálunk egy kutya életében… mikor, mit és mennyit ehet; mikor üríthet, mikor, merre, mennyi időre, milyen tempóban sétálhat, mennyit szimatolhat. Feleheti-e, amit kiszimatolt, vagy belefetrenghet-e az exkluzív Yves Saint Chien Döglött Hal eau de parfumbe… Találkozhat-e más kutyákkal, emberekkel; mikor, mit játszunk vele; mennyi és milyen játéka lehet; hová fekhet. Hosszan sorolhatnám még.
  • Nyugodtan visszaadhatunk nekik egy kis kontrollt. Kiváló stressz csökkentő és kapcsolaterősítő.

Sárvári Állatvédő és Kutyás Sport Egyesület

Az álomkutyád nálunk realitássá válhat!

Copyright © 2018

Minden jog fenntartva!

Mint minden weboldal, a sarvarikutyasuli.hu is sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében.